VASARELY120 – A modern labirintus nyelve
Korszakváltó Művészek Egyesülete, Magyar Elektrográfiai Társaság / MET és a Mobil MADI Múzeum kiállítása. Esernyős Galéria, Budapest, 2026. január 30. – február 19.
Mik voltak a kiállítás létrejöttének kiinduló pontjai?
„A tárlat egy tudatos kutatómunka eredménye. Tavaly Moholy-Nagy fényművészetével foglalkoztam (lásd Moholy-Nagy 130 kiállítás, Eötvös10), idén pedig a Bauhaus 100 és a Vasarely 120 kapcsán értem el a geometriai absztrakció csúcsára (lásd Vasarely120: A modern labirintus nyelve, Esernyős Galéria). Olyan ez, mint egy szellemi családfa: Moholy-Nagy kísérletezése nélkül nem lenne Vasarely-féle op-art, a Bauhaus nélkül pedig nem létezne a MADI szabad formavilága.”
Mi a Mobil MADI Múzeum és a kiállítás célja?
Mobil MADI Múzeum gyűjteménye a világ egyik legjelentősebb geometrikus absztrakt kollekciója, amely rávilágít Magyarország szerepére ebben a nemzetközi áramlatban. Vasarely120: A modern labirintus nyelve c. kiállítás nemzetközi szinten is értelmezhető tematikájú, közel száz kiállítóval, közel tíz nemzet geometrikus művészetével párbeszédben.
A tárlat a kortárs magyar művészetet, a nemzetközi kulturális vérkeringésbe integrálva mutatja be.
Miért kiemeltek a francia-magyar kapcsolatok a tárlaton?
Vasarely Párizsban teljesedett ki, a MADI pedig szintén erős francia-argentin-magyar tengelyen mozog. Ez a kulturális diplomácia élő bizonyítéka.
Hogyan jutunk el a Bauhaustól a MADI-ig?
„A Bauhaus 100 éve azt tanította nekünk, hogy a funkció és a forma egysége rendet tesz a káoszban. Vasarely ezt a rendet mozgásba hozta, a MADI pedig kiemelte a keretek közül. A kiállítás egy modern labirintus: a látogató a matematikai rajzoktól (Bauhaus-alapok) indul, eljut a lüktető lentikuláris képekig (Vasarely), és végül a szabadon formált vásznaknál (MADI) találja meg a vizuális szabadságot.”
Milyen fő kurátori szempont érvényesült?
A fő szempont a folyamatosság bemutatása volt: a síkgeometria térbeli élménnyé válása és a statikus képből kimozdulás.
Hogyan él tovább Vasarely „programozott művészete” a mai algoritmusokban?
Vasarely a számítógépek elterjedése előtt algoritmikus gondolkodást alkalmazott. A mai generatív művészet és a kódalapú grafika közvetlen utódja az ő „szín-forma” permutációinak.
Mi a közös Vasarelyben és a MADI mozgalomban?
A közös nevező a geometria, a struktúra és a keretekből való kilépés. Míg Vasarely az optikai illúzióval tágította a teret, a MADI (Mozgás – Absztrakció – Dimenzió – Invenció) a sokszögletű formákkal és a mozgással törte meg a hagyományos négyszögletű festmény kereteit.
Mindkét irányzat Párizsban forrt ki a 20. század közepén, és mindkettő hisz abban, hogy a művészetnek mindenki számára érthetőnek és elérhetőnek kell lennie.
Miért aktuális ez a téma a digitális korban?
Ma, amikor az AI és a kód vizuális nyelve uralja a mindennapjainkat, Vasarely rendszerszemlélete segít megérteni a digitális képalkotás gyökereit. A tárlat rávilágít, hogy a technológia mögött mindig ott az emberi, matematikai logika.
Miért fontos ma egy fiatalabb művésznek Vasarelyhez vagy a MADI-hoz nyúlnia?
A fiatal alkotók számára a rendszeralapú építkezés és a kinetikus szemlélet olyan stabil alapot ad, amellyel a virtuális térben is magabiztosabban kísérletezhetnek. Vasarely már az 50-es években megjósolta a digitális esztétikát. Amikor én egy lentikuláris nyomatot készítek(lásd a tárlaton kiállított alkotást), valójában az ő analóg vízióit váltom valóra a mai technológiával.
Milyen technológiai fúziók szerepelnek a tárlaton?
A tárlat ötvözi a digitális és kézműves technikákat, a kinetikus szobrokat, formázott vásznakat és az interaktív megoldásokat.
A kiállításon bemutatott Carmelo Arden Quin: MADI univerzum film – miért különleges?
A film a MADI alapítójának világába enged betekintést. Kuriózum az új magyar fordítás és a spanyol feliratozás, amely lehetővé teszi a hiteles forrás megismerését a hazai és nemzetközi közönség számára, hidat képezve Dél-Amerika és Európa között.
Milyen kísérő programok valósultak meg?
A kiállítást kísérte a MADI katalógus-kiállítás és a Franciaországban, a Magyar Konzulátuson megrendezett interaktív program a Poliuniverzum geometriai játékkal.
Az előtérben látható katalógus-válogatás poligonális formáival is kapcsolódik a MADI képzőművészeti műtárgyaihoz, emellett dokumentálja a mozgalom történeti mélységét, és az ebből összeállított egyedi alkalmazott grafikai gyűjteményt.
A franciaországi művészetpedagógiai foglalkozás adaptálása pedig azt bizonyítja, hogy a geometrikus művészet univerzális nyelv, amely a legfiatalabbak számára is befogadható és alkotható.
Mik a jövőbeli tervek?
A Mobil MADI Múzeum gyűjtemény alapítóinak Dárdai Zsuzsa és Saxon Szász Jánosnak célja a gyűjtemény állandó múzeumi elhelyezése, ahol ez a nemzetközi anyag kutathatóvá és folyamatosan látogathatóvá válik, megerősítve Budapest helyét a geometrikus művészet világtérképén.
Kiállítók
Mobil MADI Múzeum: André Stempfel (F), Bányász Éva (H), Cajsa Holmstrand (S), Carmelo Arden Quin (ROU) , Charles Bézie (F), Claude Bourguignon (F) , Claude Pasquer (F), Dagoberto Becerrit (YV), Didier Stephant (F), Dominique Binet (F), Erik Falk (S), F. Farkas Tamás (H), Fabrice Ainaut (F), Fajó János (H), Gaël Bourmaud (F) , Giuseppe Minoretti (I), Hetey Katalin (H, F), Horváth László (H), Jaildo Marinho (BR, F) , Jean Branchet (F), Jean-Pierre Viot (F) , Joël Besse (F), Joël Froment (F), Joláthy Attila (H, F), Josée Lapeyrère (F), Kelle Antal (H), Marian Drugda (SK), , Mirella Forlivesi (I), Mirsouko Mori (J, F), Octavio Herrera (YV), Paola Zorzi (I), Piergiorgo Zangara (I), Reale F. Frangi (I) , Renato Milo (I) Roger Bensasson (F), Roger Neyrat (F), Salvador Presta (I), Saxon Szász János (H), Viktor Hulík (SK)
Korszakváltó Művészek Egyesülete: Benkő Ramóna (H), Városi Gabriella (H)
Magyar Elektrográfiai Társaság / MET: Vetítés monitoron – Válogatás a MET tagjainak műveiből
BÁTAI Sándor, BIESS Katalin, BODOR Anikó, BÓZSA Evelin / NL, BÜKI Zsuzsanna CSÍZY László, CZEIZEL Balázs, DARADICS Árpád, DÁVID Vera, DETVAY Jenő Eugène, DROZSNYIK István, F. FARKAS Tamás, FÜLEKY Adrienn, GÁBOR Éva Mária, GÁBOS József, GERGELY Nóra, GYENES Zsolt, HAász Ágnes, HERENDI Péter, HERNÁDI Paula, JUHÁSZ Dorina, KÁNTOR József, KÁROLY-ZÖD Gyöngyi / HU-RO, KECSKÉS Péter, KELECSÉNYI Csilla, KIPP Eva /NL, KOROKNAI Zsolt, LÁNG Eszter, L. GÁCSI Éva, LIEBER Erzsébet, LISÁNYI Endre, LONOVICS László, MAGÉN István, MAYER Éva, NagyMolnár (NAGY Krisztián -MOLNÁR Csaba), NEUBERGER Gizella, NÉMETH Géza, NÉMETH Konkrét Gábor, OLAJOS György, ORSZÁG László, PACZONA Márta, PAPP Pala László, PETCA Ovidiu / RO, PETŐCZ András, PÉTER Ágnes, RUZSA Dénes, SPITZER Fruzsina, STARK István, SZIRMAY Jeanette, TELLÉR Mária, TOOTH Gábor Andor/TGA, VASS Tibor
Meghívott művészek: HORKAY István, JANCA Ákos, ifj. KOFFÁN Károly, L. GÁCSI Éva, LUX Antal / D, MENGYÁN András, SÁNDOR Edit
Kurátorok, szervezők: Benkő Ramóna képzőművész és kulturális szervező, Dárdai Zsuzsa művészetkritikus (Mobil MADI Múzeum), Saxon Szász János képzőművész (Mobil MADI Múzeum).
További kurátorok, kurátor asszisztensek: HAász Ágnes, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina (MET).
A kiállítást megnyitotta: Sipos Tünde művészettörténész.
