Még ma is apáról fiúra, és szájról szájra jár az a legenda, melyet a fürdőmesterek kezdtek terjeszteni Jókai Mórról, Lévay Józsefről és Tompa Mihályról, mikor azok 1860. július 15-én Csízfürdőn találkoztak. Nem véletlen találkozás volt ez, hanem gondos, és hosszas tervezés előzte meg. Csízfürdő messzeföldön híres bróm, lítium és jód tartalmú gyógyvizéről. Az elemeknek ez a ritka kombinációja az enyhén sótartalmú forrásban a maga nemében egész Európában egyedülálló. Ez a tény a három nagy író figyelmét is felkeltette.
Ugyanazon a napon érkeztek, és néhány órával később egyszerre léptek a medencébe. Nyakig merültek a harminchat fokos vízbe, és lustán elnyújtóztak. A fürdőmester, tekintettel arra, hogy három ilyen nagy tiszteletnek örvendő tollforgató látogatta meg a fürdőt, engedélyt adott rá, hogy addig áztassák testüket, ameddig csak akarják, nem kell tekintettel lenniük a zárórára. Még gyertyákat is hozatott, melyekkel körberakták a medencét. Így aztán Jókai, Lévay és Tompa nyugodtan társaloghattak.
A medence felett lila-ezüst párák gomolyogtak, melyekből lassan három, lebegő emberi alak bontakozott elő.
– Ah! – káltott fel egyszerre a három jóbarát.
– Miféle lebegő rémalakok integetnek felénk? – kérdezte Lévay.
– Szellemek ezek, csakis azok lebeghetnek így – jegyezte meg Tompa.
– Mit akartok tőlünk, ki küldött titeket? – szólította meg bátran a hívatlan vendégeket Jókai.
– A lítium, a bróm, és a jód szellemei vagyunk, felelték azok egyszerre. – És senki nem küldött minket, magunktól jöttünk.
– A lítium megfelelő adagban kiváló hangulatstabilizáló, jobb, mint bármely antidepresszáns, és kevesebb mint kétszáz év múlva autók akkumlátorainak, és a repülőgépeknek elengedhetetlen anyaga lesz. A gyártás melléktermékei sajnos környezetszennyezők – mutatta be a bróm szelleme a lítiumot.
– Néhány brómvegyület szintén nyugtató és görcsoldó hatású, így epilepszia kezelésére is hatásos lehet a bróm. A bróm egyes vegyületeit azonban sajnos az első világháború végén vegyi fegyverekben is használták – mondta a jód szelleme, majd elnézést kért a brómtól, hogy némileg negatív színben tüntette fel.
– A jódot sem éppen békés tevékenység során, hanem éppen puskaporgyártás közben fedezték fel. Ezért mondta Émilie Zola, a nagy francia író, hogy „valahányszor a tudomány egy lépést tesz előre, csak azért van, mert egy bolond akaratlanul egy lökést adott neki”. De a jód például fertőtlenít is, ugyanakkor elemi állapotban csak hőforrások vizében található, mint itt is, Csízfürdőn – mondta a lítium szelleme.
A három jóbarát egymásra nézett, és egyszerre mondták; Li–Br-I.
– Igen, a három elem vegyjele összeolvasva libri! – kiáltotta Jókai.
Ebben a pillanatban a három szellem visszahúzódott az ezüstlilán gomolygó gőzbe és a Zsolnay kerámiával díszített falon megjelent az írás, mely még ma is ott látható: LIBRI.
– No, ezzel megvolnánk – mondta rövid hallgatás után Tompa. – De vajon mi lehet ebben a közös könyvben, azaz könyvekben, és ki tudja majd elolvasni?
A fürdőmestert azonban nem zavarta, hogy a hármaskönyv valószínűleg olvashatatlan marad. Mivel titokban tanúja volt az egész jelenetnek, büszkén mesélte, hogy Csízfürdőn milyen csodák történnek, és a víz jótékony hatására hogyan írt közös könyvet a három író.
18 Megtekintés
6 Perc

