A Gölnic völgye iszonyú vesetál,
boncasztalon hagyott orvosi edény.
Hűs zománcára alvadt ködökben áll
vészjóslóan a szikeélű Merény.

Fölötte beomlott tárnák, hámorok
alszanak, álmuk rozsdamentes acél.
Minden megáll. Az erdő sem háborog.
A Feketehegyen fürdőt vesz a szél.

Az év- és napszak örökőszi alkony.
Nyálkás víz ül a kerítésfogakon.
Apácarácsát ledobja a balkon
és a cserjék lepte zenepavilon.