Gyarmati Béla (1935-2025) emlékére
Újsághír: „Kilencvenéves korában elhunyt Gyarmati Béla, a sokoldalú, klasszikus műveltségű újságíró, író, színigazgató, aki egész életét és munkásságát a kultúra szolgálatába állította.” Aztán kissé száraz (bár tényszerű) életrajz-szöveg, „természetesen” online, papíron csak maga a szinte mínuszos hír. Pedig 66 éve érkezett meg a miskolci helyi sajtóba.
Mit tud a mese? A mese? Mindent. A mesékben minden benne van: élet és halál, vereség és győzelem, szerelem, túlvilág, csodák, csodatévő lények.
És mit tud a meseterápia? A meseterápia egyre népszerűbb módszer a lélektani és emocionális problémák kezelésében, különösen gyermekek esetében. A mesék birodalmában a gyermek könnyebben azonosul a szereplőkkel, és ezáltal kifejezheti és feldolgozhatja saját élményeit, érzelmeit. A mesék számtalan olyan helyzetet tartalmaznak, amelyek a gyermekek számára ismerősek lehetnek. Ilyenek például az elhagyatottság, a félelem vagy a konfliktusok a családban.
Ünnepi lapszámbemutató a Tokaj-Hegyalja Egyetemen Bordás István és Tamás István fotóalbumai
Bordás István fotói Tamás István fotói
Györgyi Csaba Holdak a folyó felett c. kötetéről
Györgyi Csaba Holdak a folyó felett
Cédrus Művészeti Alapítvány, 2024
Mintha létezne fölöttünk egy futurisztikus-fantasztikus, tág időhorizontú, végtelen terű, a képzelet és a gondolkodás által megközelíthető pókháló-szőnyeg. Mintha ebbe a sejtelmes, ötletdús, négydimenziós kozmikus szövetbe a kreativitást megtermékenyítő művészet révén be lehetne hatolni, onnan foszlányokat ki lehetne ragadni, és le lehetne hozni a földi világba.
Szolláth Mihály Tűznehéz c. kötetéről
„mikor a gyermek gyermek volt
nem tudta, hogy ő gyermek.
mindennek lelke volt még,
s egy volt minden lélek.”
(Peter Handke: Mikor a gyermek gyermek volt)
„sem emlék, sem varázslat, – baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, –
talán most senki sincs.”
(Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat)
„Mivel már értelmed fölött azonban
kövült mocsoknak látom ülni jármát
és vakít a fény minden mondatomban:
szeretném, ha nem mint irást csodálnád,
hanem szivedben hordanád a szómat,
mint a zarándok fon botjára pálmát.”
(Dante Alighieri: Isteni színjáték)
Fodor Miklós Garabonciás-katalizátor c. kötetéről
Fodor Miklós: Garabonciás-katalizátor – dinka versek, szövegek és dalok
Cédrus Művészeti Alapítvány, 2023
Fodor Miklós több mint kétszáz verset tartalmazó kötete, a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent Garabonciás-katalizátor (alcímében dinka versek, szövegek és dalok) csak megerősíti bennünk azt az igazságot, hogy a költészet mindennél nagyobb esélyt nyújt arra, hogy a lényeget megérinthesse.
Már a cím is sejteti, hogy a szerző garabonciásként, vagyis költészetével vihart kavaró személyként jelenik meg, aki meggyorsítani kívánja a folyamatokat, változásokat szeretne, cselekvésre akarja sarkallni embertársait a kimondott szó erejével, világköpenyben / sürögve, sürgetőn, majd a leírt szó maradandóságának biztos tudatában vállalja a következményeket, s így zárja kötetnyitó versét: Angyal talpára saruvá / bűvölő szóm, / ne Őt, / engem nyűjön / kőhöz lapító idő.
Erdély Miklós Tarts önmagadtól. című kötetéről
Erdély Miklós: Tarts önmagadtól.
Válogatta és szerkesztette Berka Attila. Corvina Kiadó, Budapest, 2025
Kezembe veszem a Berka Attila szerkesztésében megjelent Erdély Miklós-kötetet, és találomra felütöm. Ezeken a sorokon akad meg először a szemem:
• A műalkotás úgy beszél a világ dolgairól, hogy a világ dolgai eltűnnek.
• A műalkotás úgy beszél a világ dolgairól, hogy a világ dolgairól való beszéd eltűnik.
